Zenetörténeti kuriózum az Alba Regia Szimfonikus Zenekartól

Zenetörténeti kuriózum megszólaltatásával ajándékozta meg a zenekedvelőket az Alba Regia Szimfonikus Zenekar.

Az elmúlt hetekben a karácsonyt köszöntő zenei programok gazdag választéka várta a székesfehérvári zenebarátokat: zenekarok, kórusok, iskolák sora mutatta be (néha már-már egymásra torlódva) verses-zenés műsorait. Külön szerencse, hogy a belvárosban nincsenek távolságok, így az érdeklődők – gondos logisztikai tervezéssel – akár két-három, egymáshoz közel lévő helyszínen zajló eseményen is részt vehettek néhány óra leforgása alatt.

Az énekszólókat Varga Viktória (szoprán), Bakos Kornélia (alt), Komáromi Márton (tenor) és Jekl László (basszus) szólaltatta meg

A zenei rendezvények egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó alkalmán, az Alba Regia Szimfonikus Zenekarnak a Szent Imre-templomban rendezett karácsonyi koncertjén ismét zenetörténeti kuriózum csendült fel. Elismeréssel konstatálhattuk, hogy az együttes vezetősége az esztendő vége felé haladva is hű maradt izgalmas műsorpolitikájához: Händel népszerű oratóriumát, a Messiást ezúttal Mozart átdolgozásában hallhattuk. Közreműködött az Ars Oratoria Kamarakórus (Pad Zoltán), az Alba Regia Vegyes Kar (Kneifel Imre), a Primavera Kórus (Horányi Ottilia), az énekszólókat Varga Viktória (szoprán), Bakos Kornélia (alt), Komáromi Márton (tenor) és Jekl László (basszus) szólaltatta meg. Az est karmestere Dubóczky Gergely volt.

A Messiás átiratának létrejötte a bécsi zenei életben kulcsszerepet játszó zenekedvelőnek, Gottfried van Swietennek köszönhető, akinek otthonában pompás – számos barokk remekművet tartalmazó – kottatár állt az érdeklődő muzsikusok rendelkezésére. Swieten báró emellett a hozzá hasonlóan elkötelezett arisztokratákból álló zenebarát-kör vezéralakja volt – a társaság összejövetelein nagyböjt és karácsony idején teljes oratóriumokat is előadtak. A bécsi klasszika három nagymestere: Haydn, Mozart és Beethoven egyaránt szívesen látott vendégei voltak e körnek – az 1780-as évek végétől Mozart gyakran vezette az említett előadásokat.

Az esten az Ars Oratoria Kamarakórus, az Alba Regia Vegyes Kar és a Primavera Kórus is közreműködött Fotók: Pesti Tamás

Ezek egyikére készítette el 1789-ben az 1742-ben bemutatott Messiás átdolgozását, természetesen alkalmazkodva saját korának esztétikai elvárásaihoz. (Az eredeti változatot kisgyermekként, 1764/65-ben hallhatta Londonban.) Ennek megfelelően az angol nyelvű kompozíció Luther Bibliafordítását alapul véve német szöveget kapott; Mozart kiegészítő fa- és rézfúvósszólamokat illesztett a partitúrába, egyes részeket (elsősorban az áriákat) kihúzott, lerövidített, vagy új anyaggal helyettesített. Az új verzió zártkörű bemutatójára 1789-ben gróf Esterházy János, a későbbi veszprémi főispán bécsi palotájában került sor.
A két zseniális zeneszerző keze nyomát is magán viselő kompozíció igen színvonalas előadásban hangzott fel. Elsősorban a kórus- és a zenekari részek sikerültek jól: a három énekkar tagságából álló összkar erőteljes hangzásképpel állt helyt a robusztus kartételekben – tudjuk, ezeket már Händel korában is nagy létszámú énekegyüttesek szólaltatták meg. A zenekar fúvós- és vonósszekciójától egyaránt tisztán intonált, stílusos játékot kaptunk (a hideg templomban bizony nem kis feladatot jelentett a muzsikusok számára). A szólókvartett tagjai is korrekt felkészültséggel, a stílus magas fokú ismeretével adták elő szólamaikat, hangszínben és kifejezésben ugyanakkor érzésem szerint kissé elmaradva teljesítményük maximumától.
A Dubóczky Gergely lendületes vezényletével színpadra állított produkciót nagy tapssal fogadta a templomot teljesen megtöltő közönség.

forrás: www.feol.hu szöveg: Szabó Balázs