Újévi koncertre készül az Alba Regia Szimfonikus Zenekar – interjú Dobszay Péterrel

 

2022-ben, egy év kihagyás után  folytatódhat az egyik legszebb újévi hagyomány Székesfehérváron: az Alba Regia Szimfonikus Zenekar ismét zenével búcsúztatja az óévet és egyben köszönti majd az újat. A zenészek 2022. január 1-jén 19 órakor a Vörösmarty Színházba várják a közönséget, ahol a koncert első félidejében Bécs nagy muzsikusa, a „Keringőkirály”,  ifjabb Johann Strauss elbűvölő dallamai csendülnek , míg a második félidő igazi zenei csemegékkel és egy fantasztikus vendégművésszel is kecsegtet. A koncertről és a próbaidőszakról Dobszay Péter, az ARSO művészeti vezetője, vezető karmester mesélt.
 
 
 
 
 

1

 

Ha engem kérdeznek, számomra mindig varázslatos végigkísérni azt a folyamatot, ahogy egy koncert a „semmiből” megszületik: attól a gondolattól, amikor körvonalazódik, a darabok egymás után fűzése, azon a pillanaton át, amikor az első próbán hangolnak a zenészek, egészen addig, amikor a színpadon először beint a karmester. Ez egy hosszú időszak, amelyből a közönség csak a legjavát látja és hallja, magát a felemelő koncertmuzsikát. A fehérvári zenebarátoknak jövőre ismét abban a szerencsében lehet részük, hogy 2022 első napját már klasszikuszenével zárhatják, nem is akárhogy: az Alba Regia Szimfonikus Zenekar művészeti vezetése ebben az évben is páratlan műsort állított össze a jeles alkalomra.

Torma Kinga Regina (ARSO): A karácsony és az újév közötti időszak általában az elcsendesedésről, a pihenésről és a családról szól. Amikor az egész világ lelassul, az ARSO-nál akkor pörögnek csak fel igazán az események! Január 1-jén Újévi koncerttel köszöntitek 2022-t! Hogy áll a próbafolyamat?

Dobszay Péter (ARSO): Egy előzetes próbát tartottunk jóval karácsony előtt, ezután a Karácsonyi koncert felkészülési időszaka, majd maga a koncert következett. Feszítettnek hangzik  a tempó, de az ünnep lehetőséget biztosít arra mindannyiunknak, hogy családi körben töltődjünk és pihenjünk. A próbaterembe csak december 28-án térünk  vissza, innentől azonban valóban nincs megállás: intenzív, dupla próbás napjaink lesznek egészen a koncertig.

T.K.R.: A január elsejei koncert első félidejének középpontjában egy név áll, ifjabb Johann Straussé. Miért pont Strauss?

D.P.: Azt hiszem, ez sokunknak reflex: ha újévi koncert, akkor az Bécs és Strauss. A híres dinasztia családfáját tanulmányozva azonban kiderül, hogy Johann Michael Strauss, ifj. Johann Strauss dédapja bizony Budán született. Bár természetesen erős túlzás lenne emiatt hazánk fiának tekinteni a Keringőkirályt, én mégis magyar szemszögből rajzoltam meg az első félidőt. Úgy válogattunk a híres muzsikus életművéből, hogy az ne egy puszta felsorolása legyen a daraboknak, hanem illeszkedjen az alkalom, az újév aktualitásaihoz.

T.K.R.:  Említetted a klasszikus bécsi Újévi hangversenyt. A fehérvári mennyire fog hasonlítani rá, vagy cél-e egyáltalán, hogy hasonlítson?

D.P.: Akkor vagyunk a legőszintébbek, ha azt mondjuk, hogy a fehérvári, az bizony fehérvári lesz, a hajdani magyar koronázóvárosban, magyar muzsikusokkal. Ugyanakkor, mint ahogy Dvořákot játszva is tanulmányozzuk a cseh zenekarok játékmódját, vagy Debussy esetében is a francia vonóshangzást, minden stílushoz próbálunk a lehető legautentikusabban hozzányúlni. Szeretném, ha az előadásmód terén minél több mindent el tudnánk tanulni abból, ahogyan Bécsben Strausst játsszák.

T.K.R.: Polkák és keringők sorát hallhatja a közönség. Miért pont ezekre a művekre esett a választás?

D.P.:  Ez a két műfaj nagyon jól kontrasztál egymással és azt remélem, hogy egy nagyon izgalmas és kellemes hullámzása lesz ettől az első félidőnek. A polkák szikrázó jellege és a nagyon rövid fogalmazásmódja kiválóan megfűszerezi a keringők elegáns zenei világát és hosszabb kiterjedését. Ugyanakkor mindkettő tánczene és mindkettőben benne vannak azok a lendületek, amelyeket, ha jól csinálunk, akkor a közönség lábait is megmozgatjuk majd.

T.K.R.: Az első, táncos félidő után egy műfajában nagyon más második felvonás következik.

D.P.:  Az operavilág varázslatos olasz és orosz világába kalauzoljuk a közönségünket. Áriák és zenekari számok váltják egymást. Verditől Puccinin át egészen Belliniig az olasz romantika dallamvilágában kalandozunk, majd az Anyeginnek, Csajkovszkij nagyszerű művének egy megdöbbentő áriája  csendül fel.

 

2

Fotó: Vermes Tibor

 

T.K.R.: Bocsánat az egyszerű fogalmazásért, de egy klasszikus „umcacca” után az Anyegin Levéláriája óriási váltás, teljes kontrasztban van mondjuk egy Kék Duna-keringővel! Miért ezt az irányt választottátok?

D.P.: Valóban az operairodalom általánosságban sokkal felkavaróbb és drámaibb muzsika. Egyrészről ezeknek az áriáknak az aktualitását a búcsúzás, az óévtől való elválás adja, és ugyanakkor olyan dinamikus zenéket is megszólaltatunk, amelytől azt reméljük, hogy kellő energiatöltetet tudnak adni a hallgatóságunknak az új évre vonatkozóan. Nem akartunk két teljes félidőt Strauss-világában eltölteni és fontosnak tartottuk, hogy legyen egy íve az egész estnek, ezért is került átkötésként a Déli rózsák-keringő az első félidő végére. Sok ismerős dallamot ígérünk a második félidőre, amely reméljük, hogy örömmel tölti majd el a publikumot, de nem titok, hogy az opera szekció összeállításában nagy szerepe volt a vendégművésznek is.

 

T.K.R.:  Ha már itt tartunk: azt hiszem, remek hírrel szolgálhatsz a fehérváriaknak, akik egy régi, kedves „ismerőst” köszönthetnek újra!

D.P.: Így van, Székesfehérvár szülötte, a világszerte keresett szoprán énekesnő, Boross Csilla fog énekelni! Csilla hangi adottságait, óriási repertoárját és komoly zenei műveltségét azt hiszem nem is kell bemutatni. Megtisztelő, hogy elfogadta a felkérésünket, örömteli várakozással nézünk a közös munka elé!

szöveg: Torma Kinga Regina

 

Videók