Remekművek, ifjú tehetségek az emlékesten

Ludwig van Beethoven születésének 250. évfordulóján, 2020 decemberében az Alba Regia Szimfonikus Zenekar nagyszabású koncerttel emlékezett a német zeneszerző géniuszra. A Beethoven 250 című hangversenyt a járványhelyzet miatt felvételről, a Fehérvár Televízióban élvezhette a közönség – aki lemaradt a közvetítésről, vagy szívesen megnézné újra, 2021. január 10., vasárnap 20 órától megtalálja a zenekar YouTube-csatornáján. A műsorban a D-dúr hegedűverseny és a VI. szimfónia hangzott el két tehetséges fiatal művész közreműködésével: a hangverseny szólistája Langer Ágnes hegedűművész volt, a zenekar élén pedig Farkas Róbert karmester állt.

Az egyik legismertebb, legtöbbet játszott zeneszerző, Mozart és Haydn mellett a bécsi klasszika zseniális triászának tagjaként vonult be a zenetörténetbe: Ludwig van Beethoven merész ötleteivel, gazdag fantáziával újította meg a szimfónia, a zongora szonáta és a vonósnégyes alapvető formáit. Életművében ez a három műfaj a legjelentősebb: kilenc szimfóniát írt, 32 zongoraszonáta és 16 vonósnégyes mutatja minden egyes előadás alkalmával a klasszikus zenét kedvelők körében ma is szupersztárnak számító szerző kivételes nagyszerűségét. Virtuozitása és rögtönzései miatt előbb zongoristaként szerzett hírnevet. A koncertezést fiatal korában kezdődő, siketségbe torkolló fülbaja okán volt kénytelen abbahagyni – hihetetlen belső hallása azonban lehetővé tette, hogy a komponálást haláláig folytatni tudja. Személyes élete tele volt problémákkal, zenéjében sokan ennek visszhangját vélik felfedezni: máig ható remekműveinek megalkotásával győzedelmeskedett a gondok fölött.

 

Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar a kilenc szimfónia közül a VI., Pastorale jelzővel is illetett alkotást tűzte műsorára az emlékesten. A Beethoven egész életében vonzódott a természethez – nem csupán a levegő, a növényzet szeretete, de fokozatosan súlyosbodó betegsége okán is. Halláskárosodása egyre jobban elszigetelte az emberektől: „Szerencsétlen hallásom itt nem kínoz” – írta egyik vallomásában. A szimfónia – amely a többitől eltérően öt tételből áll – Beethoven kevés programzenéinek egyike, amely azonban a természet hangjainak „utánzása” helyett azt igyekszik megmutatni, milyen hatást tesz az emberre a madárcsicsergés, a patak csobogása vagy a vihar. A művet 1808-ban mutatták be, ugyanazon a koncerten, ahol az V. (Sors) szimfóniát is: annak lendülete, szenvedélyessége lenyűgözte a közönséget, a Pastorale meglehetősen hidegen hagyta a hallgatóságot – mára azonban sokak kedvence, gyakran játszott alkotássá lett a VI. (F-dúr) szimfónia.

A koncert másik száma a német zeneköltő egyetlen hegedűversenye. A „hegedűversenyek fejedelmének” is nevezett remekmű 1806-ban született, Franz Clement, a korszak híres hegedűművésze rendelte meg Beethoventől. A bemutatón a művész zenekari próba nélkül játszott, a mű zajos sikert aratott a közönség körében. A kritikusok viszont kevésbé lelkesedtek: túlságosan „újszerűnek” tartották a darabot. A hegedűverseny minden elemében tükrözi Beethoven zsenialitását, kihívás a muzsikusoknak: nagy felkészültséget igényel mind a szólistától, mind a zenekartól, hogy tökéletesen szólaljon meg a mű.

Az emlékesten az Alba Regia Szimfonikus Zenekar mellett egy igen tehetséges fiatal hegedűművész, a 28 esztendős Langer Ágnes lépett a közönség elé, hogy előadja a kivételes remekművet. A 2017-es Bartók Világverseny és Fesztivál 3. helyezettje hatévesen kezdett hegedülni, tizenegy évesen debütált Mozart 3. G-dúr hegedűversenyének szólistájaként, azóta Európa több országában adta elő Mendelssohn, Haydn, Mozart, Bach, Sosztakovics, Beethoven, Bartók és más szerzők műveit. 2005-ben a Hochschule für Musik Mainz hallgatója, Anne Shih hallgatója lett. Ágnes számos jelentős nemzetközi versenyen szerepelt sikerrel, koncertezett többek között Németországban, Angliában, Olaszországban, Ausztriában, Spanyolországban, Oroszországban, Kanadában és Tajvanon is. A fiatal művésznő szívesen lép fel szólistaként, de szeret „kamarazenélni” és a tanításban is örömét leli – fogalmazott egy interjúban.

Az est dirigense Farkas Róbert volt. Gyerekként zongorázni tanult, a miskolci és a budapesti konzervatórium után a Zeneakadémián ének-zenetanár-karvezetés diplomát szerzett, majd egy ösztöndíjnak köszönhetően a berlini Universität der Künste hallgatójaként folytatta képzését, ahol 2012-ben végzett karmesterként. Az egyetem után a Staatsoper Unter den Linden Berlin korrepetitora és zenei asszisztense volt, majd a Theater und Orchester Heidelberg operaház korrepetitora és karmestere volt három éven keresztül. 2013-ban Berlinben kapcsolatba került Fischer Ivánnal, akivel azóta a Konzerthausorchesternél, 2015 óta pedig a Budapest Fesztiválzenekarnál dolgoznak együtt.

(Forrás: wikipedia és Pándi Marianne: Hangversenykalauz)

Hivatalos tájékoztató

PartiTúra Ifjúsági Hangversenysorozat 2020/2021

Videók