Gondolatok a János-passióról

Ma este 21.25-kor látható a Fehérvár Televízióban és az interneten, a www.fehervartv.hu/elo_adas oldalon Johann Sebastian Bach János-passiója. Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar és az Ars Oratoria Kamarakórus koncertjét, amelynek karmestere Pad Zoltán Liszt-díjas karnagy, februárban rögzítették a Budai úti református templomban. A hangverseny felvétele után kérdeztük a közreműködőket a bennük megfogalmazódott gondolatokról, érzésekről.

„Az elmúlt év nagyon nehéz volt mindenkinek a világon. Nekünk, zenészeknek azért, mert abból élünk, táplálkozunk, hogy megoszhatjuk a közös zenélés örömét a kedves közönségünkkel. A darab zárótételét meg is könnyeztem: nemcsak azért, mert a János-passió annyira közel áll a szívemhez, hanem mert körbenéztem, és meghatódtam azon, mekkora odaadással és örömmel zenélünk mindannyian, hogy a közös zenélés mennyire hiányzott, mennyire kell a lelkünknek. Már nagyon várjuk, hogy újra élőben találkozhassunk a közönségünkkel.”
(Najbauer Lóránt – Jézus a János-passióban, basszus szólam az Ars Oratoria Kamarakórusban)

„Azt hiszem, minden túlzás nélkül állíthatom, hogy számomra 2021 tavaszán minden megvalósuló produkció csodával határos. Ezt a csodát volt szerencsénk átélni február 18-án, a János-passió felvételén. Az együtt zenélés öröme olyan energiákat szabadított fel bennünk, amelyeket jó ideje őrizgettünk, és amelyek talán a zenei kifejezésben ölthettek testet ezen a szerencsés estén. Az itt és most érzése pedig a kiejtett szavakat és a megformált zenei gondolatokat ruházta fel a spontaneitás áldásos erejével.”
(Nagy Bernadett – szóló a János-passióban, alt az Ars Oratoria Kamarakórusban)

„Nagy ajándék, hogy idén előadhattuk ezt a művet, mivel Bach passiója a világjárvány közepette sem veszít aktualitásából, sőt, épp ellenkezőleg. Bár közönség nélkül kellett elkészítenünk ezt a felvételt, hiszek benne: van jelentősége annak, hogy ez éppen most, és éppen Székesfehérváron történt. Noha már legalább százszor énekelhettem Bach evangélistáját, kevés előadást vártam annyira, mint ezt. Boldog vagyok, hogy idén is újra átélhettem a megváltás csodáját. Zeneileg is különleges élményt adott az előadás, hiszen a tizenkét fős kórus különlegesen transzparens (és a szerző feltételezhető szándékához közel álló) hangzást eredményezett, szólistaként pedig rendkívüli volt egyszerre a közösség részének is lenni. Köszönöm az Alba Regia Szimfonikus Zenekarnak a meghívást, remélem, hogy sok hallgatónak tudunk igazi húsvéti élményt adni.”
(Megyesi Zoltán – evangélista a János-passióban, tenor szólam az Ars Oratoria Kamarakórusban)

„H – mint hatalmas öröm, hogy részt vehettem ebben a produkcióban. Nagyon szeretem a kamaradarabokat, s bár a János-passió sem terjedelmét, sem a szokásos előadói apparátusát nézve nem tekinthető tipikus kamaradarabnak, ahogy ezen a koncerten megszólalt, mégis az volt: egy nagyszerű zenészekből álló kis létszámú zenekar és szólamonként mindössze három remek énekes alkotta a kórust + szólistákat. Kihívást jelentő, gyönyörű feladat volt.
Á – mint áldás, most érezzük, csak milyen áldás, hogy ez a koncert létrejöhetett, még az újabb lezárások, korlátozások előtt.
L – mint lelki feltöltődés, mind az előadónak, mind a hallgatónak. Ha valaki „csak” a zene szépségét hallgatva hagyja magát elvarázsolni, kikapcsolni a mindennapi zaklatottság világából, felemelkedni egy magasabb rezgésszinten működő világba, az felér egy feltöltődéssel. Ha valaki pedig vallási meggyőződéssel, szövegértelmezéssel fordul a mű meghallgatásához, lelki ráhangolódással készülhet húsvét ünnepére.
A – mint alázat, alázattal vesszük tudomásul a mostani helyzetet és hisszük, hogy hamarosan eljön az az időszak, amikor újra egy légtérben lehet előadó és hallgató. Ünnep lesz, az újra találkozás ünnepe.”
(Stefanik Márta – szóló a János-passióban, szoprán az Ars Oratoria Kamarakórusban)

„Véleményem szerint Johann Sebastian Bach János-, illetve Máté-passiójának eljátszása, átélése majd minden muzsikus vágyálma. Nagyon nagy örömmel tölt el, hogy az a cél, a jövőben Székesfehérváron minden évben megszólaljanak ezek a csodálatos remekművek. Életem meghatározó pillanatai azok, amikor ezekben a művekben játszhatom a continuo szólamot.”
(Kárász András – continuo szólam a János–passióban, a zenekar csellóművésze)

„Nagyon vártam ezt a projektet, mert még bennem élt tavalyi koncertünk élménye, amikor Bach talán legmonumentálisabb művét, a Máté-passiót játszottuk. Most sem csalódtam. Először játszottam a darabot, de remélem, hogy nem utoljára. Fantasztikus és nagyon megható hangulata volt az egésznek. Talán benne volt egy kicsit a mi szenvedésünk is. Az énekesektől el voltam ragadtatva, Pad Zoltán nagyszerűen vezette a projektet, és a zenekarra sem lehetett panasz. Úgy gondolom, hogy ennek az élménynek ismétlődnie kellene, amilyen gyakran csak lehet, különösen egy olyan, spiritualitásban gazdag városban, mint Székesfehérvár.”
(Selmeczi Gábor, a zenekar koncertmestere)

„Nagyszerű élmény volt ismét ‘színpadon’ lenni a zenészekkel, énekesekkel! A tavaly tavaszi leállás előtt a másik Bach-passiót, a Máté-passiót adtuk elő, amelynek hangjai a karantén süketjében még sokáig visszhangzottak a fülemben… Felemelő érzés, hogy a nagyböjti időszak most sem telik el Bach nélkül, és hogy a tavalyihoz hasonlóan úgy szólal meg a darab, ahogy a szerző idejében gyakorlat volt: az énekes szólisták az áriák, recitativók mellett a kórustételek előadásában is részt vesznek. Az Ars Oratoria Kamarakórus és az Alba Regia Szimfonikus Zenekar zenészei ezúttal is nagy kedvvel és kreativitással játszottak-énekeltek, nagy élmény volt megtapasztalni, hogy a mindennapi próbák során egyre közelebb jutunk Bach zsenijéhez. Az előadás pedig minderre feltette a pontot. Jövőre folytatjuk, immár a Máté-passióval ismét!”
(Pad Zoltán Liszt-díjas karnagy, az est karmestere)