Tér-élmény


Helyszín
Bartók Béla tér
Időpont
2021.08.18. 19:30

Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar évadnyitó hangversenye

Vezényel: Dobszay Péter

Szólót énekel: Caterina Pontrandolfo

 

Műsor:

Dobri Dániel: Fanfanfan…fare!

Liszt Ferenc: Les Préludes – szimfonikus költemény

Dobri Dániel: Lamento

Dvořák: 9. e-moll „Az Új világból” szimfónia


A koncert ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni az Alba Regia Szimfonikus Zenekar jegyirodájában (Székesfehérvár, Fő utca 8., Vörösmarty Színház) lehet személyesen, telefonon vagy e-mailben.

Telefonszám: +3670/509-8805

E-mail: jegyiroda@arso.hu

Nyitva: hétfőtől péntekig 10.00–től 18.00 óráig


 

Fellépő művészek

 

Dobszay Péter
vezető karmester, művészeti vezető

Dobszay Péter Junior Prima díjas karmester és orgonaművész, az Alba Regia Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője és vezető karmestere, a Gazdagréti Szent Angyalok Templom és a Dohány utcai Zsinagóga első orgonistája, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem óraadó tanára. Világszerte ad koncerteket, dirigált Japánban, Oroszországban, Németországban és Romániában, orgonaesteket adott Izraelben, Svájcban, Ausztriában és Macedóniában. Csaknem valamennyi magyar hivatásos szimfonikus zenekar visszatérő vendégkarmestere. Döntőse és Közönségdíjasa volt a 2017-es Maestro Solti Nemzetközi Karmesterversenynek.

 

Caterina Pontrandolfo (Olaszország)
énekes, előadóművész, színésznő, dramaturg, folklórkutató, rendező

Milánóban, a Bocconi Egyetemen végezte tanulmányait, ahol politikai gazdaságtant hallgatott. A színházzal kapcsolatos tanulmányait Massimo De Vita, valamint a Polgári Drámai Művészeti Iskolában, Paolo Grassi irányításával végezte, s órákat vett a Piccolo Teatro Iskolában is. Aktív résztvevője az 1990-es évek milánói színházi életének számos utcaszínházi előadás és performansz szereplőjeként, rendszeresen publikált különböző kulturális szaklapokban. A következő években operaéneklést és flamenco-táncot tanult, valamint kortárs és hagyományos színházi produkciókban lépett fel, szólóénekesként rangos országos fesztiválok és konferenciák vendége volt. 2003-ban költözött a dél-olaszországi Pozzuoliba: Nápolyban a város számos zenészével dolgozott együtt. 2004-ben megalapította a Compagnia Nuova Atlantide Teatrót Pozzuoliban.

Caterina Pontrandolfo művészi tevékenységének középpontjában olyan projektek létrehozása áll, amelyek ötvözik az antropológiát, a közösségi hagyományokat, a színházat, a népzenét és a lucániai terület sajátos folklórját.

 

Dobri Dániel
kortárs zenei művészeti vezető

Dobri Dániel zeneszerző, az Alba Regia Szimfonikus Zenekar rezidens zeneszerzője és kortárs (zenei) művészeti vezetője. 2020-ban szerezte meg mesterdiplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerzés szakán Fekete Gyula osztályában, majd felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolájába. Több mint 60 színpadi mű zenéjét szerezte, közreműködött Magyarország legtöbb jelentős színházában, számos koncertdarabját mutatták be kiváló együttesek Magyarországon, Olaszországban, Szlovákiában, Németországban és Romániában. 2012 óta a székesfehérvári Vörösmarty Színház állandó zeneszerzője és zenei vezetője, 2020-tól a Színház- és Filmművészeti Egyetem óraadó tanára. Hazai és nemzetközi ösztöndíjak nyertese, rangos fesztiválok meghívott résztvevője. 2020 őszén PentaTones for Orchestra című zenekari művével III. díjat nyert az Új Magyar Zenei Fórum (UMZF) versenyén.


 

Műsor

 

Dobri Dániel: Fanfanfan…fare!

A Fanfanfan…fare! című fúvószenekari mű 2021 nyarán az Alba Regia Szimfonikus Zenekarnak és Székesfehérvár polgárainak készült, azzal a nem titkolt céllal, hogy a darab egyes részletei szignálként is felhasználhatóak legyenek a zenekar hangversenyein. A kompozíció ajánlása Szabó Balázs zenetörténésznek szól: a székesfehérvári zenetudós javaslatára a mű három zenei rétegre épül. Az első réteg egy kódrendszer, ami a 13. századi egyházi énekből kölcsönzött mottó, a „Gaude Civitas Regia!” (Örvendezz, Királyi Város!) betűiből képzett zenei hangokból áll össze. Ezt a szimbólumot a közönségnek nem szükséges felfedeznie a darab hallgatása során, viszont döntő fontosságú a hangrendszer kialakításában. A második réteg az állandóan gyorsuló vagy lassuló repetíció, amely – mintegy földre ejtett pingpong-labdaként – az egyes szakaszok „kötőanyagaként” szolgál, valamint bevezeti a fenti latin nyelvű mottó alapján képzett hangrendszert. A harmadik zenei réteg már a darab elején felsejlik, végén pedig teljes pompájában jelenik meg: a Szent Istvánhoz és személyén keresztül Székesfehérvárhoz köthető „Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga” kezdetű katolikus népének koronázza meg a kompozíciót.

 

Liszt Ferenc: Les Préludes – szimfonikus költemény

 A Les Préludes (Előjátékok) szimfonikus költeményt 1854-ben mutatta be Liszt Weimarban. Az életmű legnépszerűbb darabjai közé tartozó, nagyzenekarra szánt alkotás Alphonse de Lamartine Költői elmélkedések című verséről kapta címét, amelynek nyomán e szavakkal írta le a programot Liszt: „Mi más az életünk, mint előjátékok sorozata ahhoz az ismeretlen énekhez, amelynek első hangját a halál csendíti meg?” Az egytételes, négy nagyobb szakaszra osztható kompozíció két témára épül, amelyek változatos karakterű szakaszok alapjául szolgálnak.

 

Dobri Dániel: Lamento

Dobri Dániel Lamento (Madonni quant‘é irti stu palazzu) című darabja a sajátos dél-olasz népzenét vegyíti az európai kortárs zenei hagyománnyal, a mai, főleg hangszíneken alapuló kompozíciós technikákkal. A darab alapjául két lucaniai népdal szolgál, egy „Madonna-ének“, melyet általában hintázás közben énekelnek a fiatal lányok. A második egy sirató, amelyben egy anya tragikus szenvedéllyel búcsúztatja elhunyt fiát. Ez az ének számos zenei és verbális elemében hasonlóságot mutat a magyar siratókkal, viszont az előadásmódja teljesen más: a befelé forduló magyar lélek helyett inkább az áradó olasz szenvedélyesség jelenik meg benne. A két ének egyszerre kontrasztál egymással és egészíti ki egymást. A darab olaszországi felkérésre és inspirációra készült, bemutatójára 2019-ben Materában, Európa Kulturális Fővárosában került sor.

 

Dvořák: 9. e-moll „Az Új világból” szimfónia

Antonin Dvořák 1892-ben kapott meghívást az új New York-i konzervatórium igazgatói állásának betöltésére: 1895-ig maradt az Egyesült Államokban. Ez idő alatt komponált művei az amerikai kontinensen szerzett zenei benyomások izgalmas lenyomatai. 1893 első felében készült el 9. e-moll szimfóniájával, melyet utólag „Benyomások és üdvözlet az Új világból” alcímmel látott el. Az 1893 végén bemutatott szimfónia zenei anyagára az amerikai zene egyértelműen nagy hatást gyakorolt: ez is oka példátlan sikerének – már az ősbemutatót hangos ováció fogadta, a lassú tételt azonnal meg is kellett ismételni. Dvořák feltehetően tudatosan törekedett rá, hogy kompozíciójának sajátos „amerikai” jelleget adjon – törekvésének sikerét jelzi, hogy egyik szép melódiája „Going Home” címmel népszerű spirituálé lett. A szimfóniáinak sorát lezáró alkotás máig az életmű egyik legnépszerűbb darabja, a szimfonikus repertoár egyik leggyakrabban játszott örökzöldje.

Dr. Szabó Balázs