Bemutatkoznak a Parlami d Amore olasz szólistái
Giorgio Casciarri – operaénekes tenor, elõadómûvész
A firenzei születésű, hangjával fiatalon komoly elismerést szerző tehetséges tenor, Jorge Ansorena tanítványaként 1992-ben debütált G.Verdi Rigolettójában, a “Mantovai Herceg” szerepében. A nagy sikerû bemutatkozást további kb. 200 tenor-szerep követte a világ minden táján. Énekelt Itália és az az egyetemes operatörténet legjelentősebb Operaházaiban, zeneszínházaiban, köztük – a teljesség igénye nélkül – a Milánói Scala, a Velencei Teatro La Fenice, a Római Operaház, továbbá a Firenzei, a Ferrarai, a Modenai Nemzeti Színház és a különleges, nagyvolumenû-operaelõadásairól híres Veronai Aréna.
Figyelemre méltóan alakuló operaénekesi karrierjének köszönhetően meghívást kapott az opera világának legpatinásabb európai és tengerentúli színházaiba is, így fellépett a New York-i Metropolitan Operaházban, a Bécsi Staatsoperben, a Berlini Operában, a Salzburgi Festspielhausban, az Amsterdami Operaházban, Koppenhágában az Opera Royalban, a Helsinki Operaházban, Marseille, Nizza és Toulon színházai mellett a Lisszaboni San Carlo Színházban, a Lipcsei és a Frankfurti Staatsoperben, a Stokholmi Opera Royalban, a Bécsi Volksoperban, a Grazi Staatsoperban, a Budapesti Operaházban, a Weimari Operaházban … és még sok más jeles színpadon.
Világhírű karmesterekkel – köztük M. de Bernart, M. Viotti, V. Jurowski, A. Guingal, R. Rizzi Brignoli, J. Kovacev, D. Oren, A.Rota, – és operarendezővel – mint pl. G. Vick, W. Herzog, H. Brockhaus, P. Olmi, M. Van Hoecke – dolgozik együtt. Neves operafesztiválok meghívott művésze.
Fellépéseiről számos esetben készült TV-, videó-, valamint hangfelvétel, többek között a Verdi – Rigolettó, Traviata, Nabucco, A pünkösdi királyság, Aida, Jeruzsálem, A vígözvegy, A trubadúr; G. Donizetti – Az ezred lánya, Lammermoori Lucia, Szerelmi bájital, A kegyencnõ, Attila, Requiem (2009); G. Puccini Gianni Schicci; C. Gounod – Faust, Bohémélet, Turandot, A pillangókisasszony; G. Rossini – Norma… operákban nyújtott rendkívüli tenoralakításáról szerte a világon.
Magyarországon találkozhatott vele a közönség Budapesten, az utóbbi években a Zsolnay Kulturális Negyedben, számos alkalommal a keszthelyi Festetics-kastély a gödöllői Grassalkovics-kastély színpadán, legutóbb idén márciusban a Győri Tavaszi Fesztiválon a Preludio Trio “Firenzei álom” koncert tenorjaként.
Domenico Menini – operaénekes – tenor, elõadóművész
Konzervatóriumi diplomát szerzett majd mesterfokú tanulmányokat folytatott a madridi Teatro Realban. Szerepek sokaságának eléneklésére kérték és kérik fel úgy hazájában Olaszországban, Milánótól Nápolyig, mint más jelentős európai zeneszínházak, többek között a Zürichi Operaház, a Theatre Châtelet de Paris, a madridi Teatro Real, a minski Bolshoj Színház. Óriási sikerrel lépett fel az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Uruguayban, Japánban. Neve ismertté vált Nemorino szerepében (Szerelmi bájital), Ernestóként (Don Pasquale), a Tell Vilmosban, továbbá a Gounod Faustjában nyújtott alakításáért, a Bohémélet Rodolfójaként, továbbá mint Camille (A víg özvegy), Alfredo (Traviata), Edgardo (Lammermoori Lucia), Rigolettoban a mantovai herceg szerepében és főszerepet kapott a Don Pasqualeban (Grand Opera de Tours).
2012-ben mûvészetét Benjamino Gigli díjjal ismerik el Helsinkiben (B. Gigli Association Finland). 2013-ban Belgiumban Verdi Requiemjében debütál. Tenor-fronténekese a Straviarte Phora zenei formációknak melyekkel folyamatosan koncertezik hazáján kívül Európa-szerte, köztük Svájcban, Luxemburgban, Németországban, Finnországban, Franciaországban, Belgiumban a Hercegi pár meghívására, valamint Magyarországon: Pécsett a Zsolnay Kulturális Negyed, Kecskeméti Tavaszi Fesztivál, Szeged – Muzsikáló Udvar, Szentendrei Teátrum és Nyár, Győri Barokk Fesztivál, Sopron – Liszt Ferenc Centrum, a gödöllői Grassalkovich-kastély színpadán és számos alkalommal a keszthelyi Festetics-kastély tükörtermében.
A Straviarte Phora Quartett és az Alba Regia Szimfonikus Zenekar 2017 nyári Parlami d’ Amore koncertjének tenor fronténekese. Emlékezetes opera-szerepek fûzik a salernói Giuseppe Verdi Színházhoz, ahol Daniel Oren világhírû karmester dirigálása mellett alakította Ismaelt Verdi Nabucco, Cassiót az Otello, Rodolfót Puccini Bohémélet, Pangot a Turandot, Edmondót a Manon Lescaut, Cavaradossit Puccini Toscajában. Legutóbbi fellépése Magyarországon: 2018. augusztus 20-i Gálakoncert alkalmával magyar szólisták mellett a Szegedi Szimfonikus Zenekar közremûködésével.
Alessandro Goldoni – operaénekes tenor, elõadóművész
Bolognában szerzett diplomát. Operaénekesi karrierje a neves Maestro Leone Magiera melletti értékes együttműködéssel veszi kezdetét.
Művészi aktivitása jeles itáliai és külföldi opera-színházakban mérettetik meg méltán kivívva az operaértő zenei világ és a publikum elismerését. Fellépett egyebek között a Bolognai Teatro Comunale, a Torre del Lago-i Gran Teatro Puccini, Japánban a Narai Színház, a Kazahsztáni Nemzeti Színház, Santa Cruz de Tenerife Művészeti Központban, a Fidenzai Teatro Comunale (Perugia), a Teatro di Firenze, Kanadában a Laval Színház… színpadain.
Széles repertoárjából számos operaszerep interpretációjára kérik fel, így köztük Bizet Carmenbõl Don José, Puccini Toscaból M.Cavaradossi, Verdi Traviataból Alfredo, a Trubadúrból Manrico, Puccini Pillangókisasszonyból Pinkerton… és sok más emblematikus tenorszerep alakítására. További felkérések Puccini Bohémélet, Verdi Macbeth, A végzet hatalma, Donizetti Szerelmi bájital, Händel Xerxes, Gounod Romeo et Juliette, Massenet Werther… operákban, koncertezett Verdi Requiemjében. Fellépett számos operaénekes-géniusz oldalán, többek között Leo Nucci, Carlo Colombara, Placido Domingo, Dimitra Theodossiu, Norma Fantini és Andrea Bocelli …
Legutóbbi alakítása között G.Verdi Turandot – Kalaf szerepe a Bolognai Városi Színházban illetve Puccini Tosca – Mario Cavaradossi, a Pescarai Teatro G.D’Annunzio színházban.
Denis Biancucci – zongoramûvész, karmester
A Bolognai Konzervatóriumban szerzett diplomát. További tanulmányokat folytatott a londoni ‘Guildhall School of Music and Drama’-ban és a Trentoi Konzervatóriumban, ahol Jazz-szakon is diplomát szerzett. 1° díjas Párizsban, a ‘Concours Musical de France’ Ginette Gaubert zongoristaversenyen. Széleskörű repertoárjával – a klasszikus zenétől a kortárs zenéig és a jazz-ig – nemzetközi hírnévre tett. Interpretációjában több felvétel készült a RAI olasz közszolgálati televízió, valamint a filmvilág jeles képviselõi, köztük Ennio Morricone felkérésére. Karrierjét fellépések és turnék sora alakította hazájában és nemzetközi pódiumokon, Európa-szerte (pl. a Bécsi Konzerthause, a Párizsi Opera Comique) és valamennyi kontinensen. Magyarországon, számos alkalommal koncertezett a Zsolnay Kulturális Negyed, Kecskeméti Tavaszi Fesztivál, Szeged – Muzsikáló Udvar, Szentendrei Teátrum és Nyár, Gyõri Barokk Fesztivál, Sopron – Liszt Ferenc Centrum, és a gödöllői Grassalkovich-kastély színpadán, gyakori fellépõ művésze a keszthelyi Festetics-kastélynak, legutóbb az idei Gyõri Tavaszi Fesztiválon zongorázott a Preludio Trio “Firenzei álom” koncertjén.
Olasz részrõl projekt-vezetõ és zongorista az Alba Regia Szimfonikus Zenekarral kooprodukcióban sikerre vitt nagyszabású koncerteknél “Parlami d’ Amore” (2017) “Canta Sanremo” (2018).
Közremûködött a Modenai Orazio Vecchi Konzervatórium Musica Vocale Extra-Colta, L. Pavarotti nevével fémjelzett projektjében. Elsõbillenytûsként dirigálta a Római Teatro Brancaccio musicalszínház és a Milánói Teatro Nazionale zenekarát a Stage Entertainment produkciós managment világsikerû musical-elõadásaiban a “Mamma Mia”, “A szépség és a Szörnyeteg” és a “Szombat esti láz mega-produkciókban. Zenei konzulense és zongoristája a hazájában rendkívül népszerû “Gli Oblivion” zeneparódia formációnak, a sikercsúcsokat döntögetõ “Othello a “H” néma” címû musicalben. Elnökségi tagja a Cento-Ferrarai Teatro G.Borgatti Színházi Alapítványnak. Fellépései mellett musicalt tanít Milánóban. Zenei vezetõje és zongormûvésze a Giorgio Casciarrival, Domenico Meninivel alkotott Duo, az “O Sole Trio”, a “Straviarte Phora” és a “Preludio” multiformációknak.
