Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar online rendezi meg a Farkas Ferenc Hangversenybérlet következő koncertjét. A Vándor vagy, ember című est karmestere és szólistája Baráti Kristóf Kossuth-díjas hegedűművész; a műsorban Mozart A-dúr hegedűversenye, Saint-Saens Bevezetés és Rondo Capriccioso című műve és Beethoven 7. szimfóniája hangzik el. A Vörösmarty Színházban 2021. február 28-án rögzített recorded live, azaz vágás nélküli, kvázi élő koncertfelvétel április 27., kedd 19 órától érhető el a zenekar YouTube-csatornáján.
A zenekar 2015 őszén hirdette meg először a Farkas Ferenc Hangversenybérletet, amely azóta számos remek koncerttel, különleges darabbal, kiváló előadóval örvendeztette meg a zenekedvelőket. Az elmúlt évben a vírusjárvány okozta helyzetben a közönségnek az élő koncerteket nélkülözni kellett, de a hagyomány nem szakadt meg, hiszen a zenekar online hangversenyekkel igyekszik kárpótolni a zenerajongókat. A 2020–21-es Farkas Ferenc bérletben meghirdetett hangverseny is ilyen formában tud eljutni a zeneszerető közönséghez, miközben a fehérvári muzsikusok a szabadban megrendezett gazdag nyári programkínálattal készülnek, a személyes találkozás reményében.
Az estet Wolfgang Amadeus Mozart A-dúr hegedűversenye nyitja, amely Mozart öt hegedűversenye közül talán a legkiforrottabb – a műfaj legnépszerűbb darabjai közé tartozik, világszerte a hegedűsök állandó műsorszáma. Egy öt darabból álló, impozáns sorozat záróköve, amelyben a szerző összegezte a versenymű fejlesztésében elért vívmányait, a továbbiakban pedig nem írt több hegedűversenyt. Az A-dúr kompozíció befejezésekor, 1775 decemberében Mozart mindössze 19 esztendős volt, de kivételes tehetségéről már mesterművek hosszú sora árulkodott.
Camille Saint-Saëns Bevezetés és Rondo Capricciosója francia eleganciával párosított, spanyol karakterű zenemű – igazi hegedűvirtuózt követelő alkotás, amelyet szerzője 1863-ban a kor egyik legnagyobb hegedűsének, a spanyol Pablo Sarasaténak írt. Az 1867 áprilisában, Párizsban tartott bemutatón ő játszotta a hegedűszólót, a zenekart a szerző vezényelte. A mű eredetileg Saint-Saëns első hegedűversenyének (Op. 20) része volt, de a nagy sikerre való tekintettel a szerző külön is megjelentette.
A 7. (A-dúr) szimfóniát (op. 92.) Ludwig van Beethoven 1811 és 1812 között komponálta, amíg a csehországi fürdőhelyen, Teplicén egészségét kúrálta. A négytételes zeneművet barátjának, gróf Moritz von Friesnek ajánlotta, a szimfóniát a hanaui csatában megsebesült katonák számára rendezett jótékonysági koncerten, 1813. december 8-án Bécsben mutatták be, nagy sikerrel. Beethoven a premieren megjegyezte, hogy ez volt élete egyik legjobb műve, rajongói pedig ezt tartják a legvidámabb szimfóniájának. Egy későbbi időpontban, 1814. február 27-én megtartott hangversenyről Anton Schindler német zeneíró és karmester – Beethoven „fizetés nélküli magántitkára” – így ír: „A tetszésnyilvánítás tombolása felülmúlt mindent, amit addig hangversenyteremben valaha is hallani lehetett.” Bartha Dénes zenetörténész szerint „Tematikája szenvedélyesebb, sodróbb lendületű, hangszerelése fényesebb, színesebb, harsogóbb minden addigi zenekari művénél!”
Atádi Sámuel versének részlete jól érzékelteti a második tétel hangulatát:
„Vándor vagy, ember, Bíztat az utad,
De célt az elméd Hiába kutat.
Honnan jössz s hová Vezet a végzet,
Sosem adatott Megtudni néked.
Csak mégy az úton, Ki tudja, hova,
Mígnem majd egyszer Nem jutsz már tova.”
Baráti Kristóf Kossuth-díjas hegedűművész zenész családból származik, első hegedűtanára édesanyja, Kákonyi Borbála volt. Gyermekkorának nagy részét Venezuelában töltötte, ahol szólistaként az ország legjobb zenekaraival lépett föl, majd visszatért Budapestre, hogy a Liszt Ferenc Zeneakadémián tanulhasson. Később Eduard Wulfson mentoráltja lett, aki pedig Milstein és Menuhin tanítványa volt. Karrierje töretlenül ível felfelé: szólistaként és kamarazenészként világszerte ad koncerteket, hazánkban rendszeresen szerepel a Nemzeti Filharmonikusokkal, a Budapesti Fesztiválzenekarral és a MÁV Szimfonikusokkal. Eddigi pályafutása során sok fontos díjat nyert, köztük az 1997-es Queen Elisabeth Competition legfiatalabb versenyzőjeként nyert harmadik díjat és közönségdíjat. 2011-ben Liszt Ferenc-díjjal, 2014-ben pedig Kossuth-díjjal ismerték el munkásságát.
