Zenetörténeti különlegességeket hallhatott a közönség az Alba Regia Szimfonikus Zenekar idei utolsó élő koncertjén, november 4-én, a nemzeti gyásznapon a Szent Imre-templomban. A Halottak napi hangverseny műsorában Daróci Bárdos Tamás, Hindemith és Strauss művei csendültek fel Dinyés Dániel vezényletével, a város kórusainak közreműködésével.
Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar immár hagyományos hangversenyének műsorán Hindemith: Trauermusik, Daróci Bárdos Tamás: Magyar Requiem és Strauss: Metamorfózisok című műve szerepelt. A hangverseny szólistái Kiss Katalin (brácsa) és Horváth István (tenor) voltak, közreműködött az Alba Regia Vegyeskar (karnagy: Kneifel Imre), az Ars Oratoria Kamarakórus (művészeti vezető: Pad Zoltán) és a Primavera Kórus (karnagy: Horányi Ottilia). Az est dirigense Dinyés Dániel volt.
A hangverseny nyitószáma, Richard Strauss Metamorfózisok című, 1944 és 1945 fordulóján keletkezett műve sokak szerint a zeneirodalom legszomorúbb alkotása, amelyben Strauss Németország sorsát siratja el. A huszonhárom vonós hangszerre komponált félórás zenefolyam Strauss egyik utolsó zeneműve, Wagnerre emlékeztető kidolgozással, fő témájából pedig Beethoven Eroica szimfóniájának gyászindulóját halljuk ki.
A koncert második darabjának sajátos a keletkezése. Paul Hindemith német hegedűművész és zeneszerző Londonban, V. György brit uralkodó halála után írta Trauermusik (Gyászzene) című művét brácsaszólóra és vonósokra. Hindemith 1936. január 21-én, a király halála utáni reggelen a BBC stúdiójában hat óra alatt komponálta meg a művet, amelyet még aznap este be is mutattak a neves karmester, Adrian Boult vezényletével. A brácsaszólót maga a szerző, korának legkiválóbb brácsásai közé tartozó Hindemith játszotta, a rádió pedig élőben közvetítette. Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar koncertjén a szólót Kiss Katalin, a zenekar brácsaszólamának vezetője játszotta.
Az előadás különlegessége volt a Magyar Requiem című Daróci-mű, amely fehérvári felkérésre készült. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékét erősítő Te Deum megírására 25 évvel ezelőtt a székesfehérvári Prohászka Társaság kérte fel Daróci Bárdos Tamást. A művet óriási érdeklődés mellett mutatták be még abban az évben a székesfehérvári Bazilikában. A siker nyomán a következő évben a Missa Gratie, majd 1997-ben a Magyar Requiem megírására kapott megbízást a zeneszerző. E három műből született meg a Fehérvári Trilógia, amelynek 1997 márciusában volt a bemutatója. Hat évvel később a trilógiát a székesfehérvári Primavera Kórus az Alba Regia Szimfonikus Zenekar közreműködésével énekelte fel lemezre.
A 2020-as Lánczos-Szekfű ösztöndíjasok között van az eseményen is közreműködő Primavera Vegyeskórus Egyesület, amely a Magyar Requiem kottagrafikájának elkészítésére adott be pályázatot: a rendkívül igényes munka képet ad a kórus eddigi eredményes, gazdag múltjáról, valamint bemutatja azt az értékmentést, amit a kórus már évtizedek óta elkezdett, és amelynek megvalósítása most egy újabb szakaszához érkezett. A három oratórium kottaanyaga mindmáig – a szerző kéziratában – a kórus birtokában van, melynek tagjai szívügyüknek tekintik a mű jövőjét.
