Múltból a mának! zenetörténeti visszatekintés minden nap

Múltból a mának! – zenetörténeti visszatekintés minden nap

Bondor Erika, zenekarunk kiváló hegedűművészének sorozatában zenei érdekességeket, dátumokat, híres műveket, neves művészeket ismerhetünk meg.
Cikkünk folyamatosan frissül!

április 20.

189 éve, 1831-ben mutatták be Donizetti: Viva la Mamma című vígoperáját, amely Magyarországon elég ritkán játszott darab, ám rendkívül szórakoztató. Az opera első változata egyfelvonásos volt, a zeneszerző 1831-ben dolgozta át kétfelvonásossá a művet, ezt 1831. április 20-án mutatták be először, Nápolyban. Az opera egyik fő érdekessége, hogy Donizetti férfi énekesre, basszistára írta a színházi mama szólamát.
https://www.youtube.com/watch?v=cu8dajPCgMw

április 21.

206 éve, 1814. április 21-én született Egressy Béni a Szózat megzenésítője, a Nemzeti Színház egykori karigazgatója, színműíró, fordító. Olasz, német, francia nyelvből fordított operákat, népszínműveket. Erkel Ferenc Bátori Mária, majd a Hunyadi László című operájának is ő írta a szövegkönyvét. A Nemzeti dal első megzenésítőjeként is az ő nevét jegyzik.
https://www.youtube.com/watch?v=BA8sds1iBRY

április 22.

104 éve, 1916. április 22-én született Yehudi Menuhin, minden idők egyik legnagyobb hegedűművésze, akinek játékát hallva Albert Einstein így kiáltott fel: ” Most már tudom, hogy van Isten a mennyben.” Azt vallotta, hogy a zene univerzális nyelv, maga a hit és a szeretet, amelynek segítségével az emberek jobban megértik egymást. Egész életében a muzsikát népszerűsítette. 1975-ben az ő kezdeményezésére nyilvánították a zene világnapjává október elsejét.
https://www.youtube.com/watch?v=Nr_w3JTjCv0

április 23.

129 éve, 1891. április 23-án született Szergej Szergejevics Prokofjev, zeneszerző és zongoraművész, a XX. századi komolyzene egyik meghatározó alakja, aki a legkülönbözőbb műfajokban alkotott remekműveket. 9 évesen írta első operáját. Különös lelkesedéssel komponált gyerekeknek szánt darabokat. Kitűnő sakkjátékos volt. A balett volt a mindene, de csak később, az 1930-as években került közel a műfajhoz. Egyik legismertebb, Rómeó és Júlia című balettjének keresztmetszetét, zenekarunk nagy sikerrel játszotta PartiTúra Ifjúsági Hangversenysorozatában.
https://www.youtube.com/watch?v=TI5hoBGwOZw

április 24.

88 éve, 1932. április 24-én tartották Kodály Zoltán Székely fonójának ősbemutatóját a Magyar Állami Operaházban. “Egy nép legjobban a népdalain keresztül ismerhető meg”- vallotta Kodály Zoltán. Szívügye a magyar népzene iránti szeretet elültetése és egy értő közönség felnevelése volt. A Székely fonó, Kodály törekvéseinek kvintesszenciája. Műfaja különleges és meghatározhatatlan. A kottába az van írva, hogy “Magyar életkép Erdélyből” Kodály új magyar zenei műfajt teremtett, az erdélyi fonók énekes együttléteiből, sajátos egyfelvonásos zenedrámát.
https://www.youtube.com/watch?v=qVLnXftTWC4

április 25.

94 éve, 1926. április 25-én mutatták be Giacomo Puccini Turandot című operáját a Milánói Scalaban. Másfél évvel a nagy olasz komponista, Puccini halála után, az 1926. áprilisi ősbemutatón a műről, amely a mester utolsó alkotása, az életmű csúcspontjaként nyilatkoznak. Betegségének gyors lefolyása miatt befejezetlenül hagyja hátra a művet, amelynek végső munkálataival az ősbemutató dirigense, Arturo Toscanini megbízza Franco Alfano-t, aki a szerelmi és zárójelenetet írja meg Puccini vázlatai alapján. A premieren Toscanini a harmadik felvonásban, Liu halála után a komponista által leírt utolsó ütemnél letette a pálcát, és azt mondta: “Az operának itt a vége, mert a Maestro ennél a pontnál halt meg.” A teljes mű csak a második estén hangzott el.
https://www.youtube.com/watch?v=cWc7vYjgnTs

április 26.

193 éve, 1827. április 26-án hunyt el Bihari János, cigány származású zeneszerző és hegedűművész.
A verbunkos stílus legjelentősebb képviselője volt, Lavotta Jánossal és Csermák Antallal a magyar zenei romantika virtuóz triászát alkották.
Bihari ismertségét és elismertségét növelte, hogy szinte elengedhetetlen résztvevője volt különböző ünnepélyeknek, lakomáknak. 1822-ben Liszt Ferenc is hallotta játékát, és nagy elismeréssel emlékezett meg róla. 84 szerzeményt kötnek a nevéhez, de vélhetően ennél többet hagyott ránk.
https://www.youtube.com/watch?v=-RgoN-amLsA

április 27.

271 éve, 1749. április 27-én mutatták be a londoni Green Parkban Händel Tűzijáték-szvitjét.
A korszak uralkodói körében nagyon népszerű, de annál költségesebb látványosság volt a tűzijáték. György angol király számára, a királyi tűzijátékhoz írt zene a Tűzijáték-szvit, Händel 1749-ben komponált műve. A nagy érdeklődés miatt egy nyilvános, de nem ingyenes főpróba is volt. Händel népszerűségét mutatja, hogy április 21-én a főpróbát 12 ezer ember akarta hallani, ami akkora káoszt okozott, hogy a London Bridge három órára bedugult. A Tűzijáték-szvit azonnal népszerű lett. Az uralkodó kérésére eredetileg csak katonai hangszerek adták elő a szvitet, Händel később áthangszerelte és vonósokkal egészítette ki az apparátust.
https://www.youtube.com/watch?v=ZuG1t2smdCQ

április 28.

7 éve, 2013. április 28-án érte a halál, az akkor 88 éves Starker János gordonkaművészt. Egyike századunk legjelentősebb csellistáinak. Hat évtizedes szólistapálya, közel száz hanglemez fémjelzi művészetét. Pályájának állomásait lehetetlen röviden összefoglalni, felvételei seregnyi díjat nyertek, turnéi valamennyi kontinensre elvezették. A Starker-jelenség meghatározó ismertetőjegye a rezzenetlen, a minden feszességtől mentes, arisztokratikus nyugalom a pódiumon, és csellójának félreismerhetetlen egyéni hangja. 1958 óta otthona az Indiana állambeli Bloomington volt, ahol több, mint négy évtizedig a tanításnak szentelte minden szabad idejét.
https://www.youtube.com/watch?v=ytepXpkBOnY

április 29.

84 éve, 1936. április 29-én született Zubin Mehta, az első indiai karmester, aki világhírre tett szert.
Élete első koncertjét magyar menekülteknek adta 1956 novemberében a magyar-osztrák határon. 25 évesen már vezényelte a Bécsi, a Berlini és az Izraeli Filharmonikus zenekarokat. Rekord ideig, 13 évig volt a New York-i Filharmonikusok élén. Operát 1963-ban vezényelt először, azóta a világ leghíresebb operaházainak közönsége ünnepelhette. 1990-ben a három tenor legelső fellépésén ő dirigált, ahogy az olaszországi labdarúgó-világbajnokság megnyitóján is. A világhírű dirigens hisz abban, hogy a zene erejével kibékíthetők az egymással szemben álló országok.
https://www.youtube.com/watch?v=H9a5K1p0QZE

április 30.

150 éve, 1870. április 30-án született Lehár Ferenc, a századeleji operett egyik legkiválóbb képviselője. Műveiben magas igényű kompozíciós követelményekkel lépett fel, megújítva a bécsi operett stílusát. Olyan világszerte ismert örökzöldeket adott a világnak, mint A víg özvegy, Luxembourg grófja, Cigányszerelem vagy A mosoly országa. Lehár tehetségét talán Puccini jellemzése támasztja alá legjobban, aki azt nyilatkozta, hogy amennyiben Lehár érdeklődése az operák felé terelődik, legnagyobb ellenfele lett volna. Hogy miben rejlett zsenialitása a kiváló zenén túl? Operettjeivel sikerült közös nevezőre hoznia az erősen megosztott nagyvárosi közönséget. Muzsikája a külvárosi lokáloktól az úri bálokig mindenütt nyitott fülekre talált.
https://youtu.be/t-5Pqyw8_Vc

május 1.

251 éve, 1769. május 1-jén, Salzburgban mutatták be Wolfgang Amadeus Mozart opera buffáját, A színlelt együgyű címmel. A darabot eredetileg II. József rendelte meg, aki akkor társuralkodóként működött Mária Terézia mellett. Az opera témájául Carlo Goldoni vígjátékát, a La finta semplice címűt választották. Az udvari intrikák azonban meghiúsították a bécsi ősbemutatót. A salzburgi bemutató után, a darab sorsáról nem sok biztosat lehet tudni. 1983-ig kellett várni, hogy Mozart eme korai operáját az eredeti formájában, olasz nyelven állítsák újra színpadra. Az opera ősbemutatóján a darab nyitányaként a KV 45 jelzésű D-dúr szimfónia hangzott el.
https://www.youtube.com/watch?v=CJAlU-jNpDo&t=33s

május 2.

360 éve, 1660. május 2-án született Alessandro Scarlatti, olasz barokk zeneszerző, a rokokó énekes dráma legkiválóbb alkotóművészeinek egyike. 115 operája ismert cím szerint, 36 maradt fenn teljes terjedelmében. Ezek mellett miséket, oratóriumokat, kantátákat, madrigálokat írt. A zenetörténetben ő komponálta a legtöbb, közel 800 motettát, ezek a műfaj csúcspontját jelentik. Élete végéig szerencsésnek mondhatta magát, mert mindig akadt bőkezű, és befolyásos patrónusa. Erre szüksége is volt, mert tekintélyes életműve dacára, soha nem mondhatta magát még csak módosnak sem. 1694-ben mutatták be egyik legjobb és legsikeresebb operáját Il Pirro e Demetrio címmel. Ez hozta meg számára a nemzetközi hírnevet. Tiszteletére krátert neveztek el a Merkúron.
https://www.youtube.com/watch?v=_mx1108NGpc

május 3.

164  éve, 1856. május 3-án Párizsban halt meg Adolphe Adam francia romantikus zeneszerző. Édesapja zongoraművész, zeneszerző volt, és a párizsi konzervatórium zongora tanszakának professzora. Adolphe rossz tanuló, “nehéz” gyerek volt, aki a konzervatóriumi tanulmányai mellett esténként zenekarban játszott és sanzonokat írt. Korán megmutatkozó tehetsége elismeréséül már 1825-ben megkapta a Római Díjat. Zeneszerzés mellett kritikusként is nevet szerzett magának. Műveinek nagy része nem lett maradandó. Legismertebb darabja egy balett, amelyet állítólag 2 hónap alatt írt meg. A korszakalkotó Giselle, amelyben először álltak lábujjhegyre spicc-cipőben, ma is ismert és népszerű.
https://www.youtube.com/watch?v=3TLSrI_hXEw

május 4.

365 éve, 1655. május 4-én született Padovában Bartolomeo Cristofori, a modern zongora atyja, a Mediciek udvari hangszerkészítője. Olasz csembalókészítő volt, aki feltalálta 1709-ben a gravicembalo col piano e forte-t, azaz a halkan és hangosan szóló csembalót. Ezt a hatást úgy érte el, hogy a csembalóban lévő pengető szerkezetet olyan kalapácsmechanikára cserélte, mely a húrokat nagyobb vagy kisebb erővel is meg tudta ütni. Cristofori életéről keveset tudunk, és találmánya sem vált ismertté életében. 1726-ra a modern zongoramechanika valamennyi lényeges eleméig eljutott. A fennmaradt darabokból ítélve zongorái érzékenyek voltak, széles, dinamikus hangtartománnyal.
https://www.youtube.com/watch?v=rM6-DJZc6uI

május 5.

129 éve, 1891. május 5-én nyílt meg a klasszikus zene olasz neoreneszánsz stílusban épült “temploma”, a Carnegie Hall, a világszerte kiváló akusztikájáról ismert New York-i koncertkomplexum. Eredeti tulajdonosa és építtetője, az iparmágnás Andrew Carnegie nevét viseli, aki akkor a világ második leggazdagabb embere volt Rockefeller után. A megnyitó alkalmából rendezett 5 napos fesztivál vendégdirigense Csajkovszkij volt. Itt volt többek között Dvorak Újvilág szimfóniájának világpremierje, a magyar származású karmesterrel, Seidl Antallal a zenekar élén. Évente átlagosan 250 rendezvény helyszíne az épületegyüttes. Fő hangversenyterme a 2800 férőhelyes Isaac Stern terem.
https://www.youtube.com/watch?v=ruvljAjzscg&t=4085s

május 6.

60 éve, 1960. május 6-án halt meg az egyik legkalandosabb életű magyar zeneszerző, Ábrahám Pál. “Viharként söpört végig sodró erejű műveivel az európai operettvilágban”- írták a két világháború közötti időszak legsikeresebb és legtragikusabb életű operettkomponistájáról. Zeneszerzés szakon végzett a Zeneakadémián. Kezdetben komolyzenei műveket írt, de nem tudott belőlük megélni, ezért banki tisztviselőnek állt, mellette jazz-zenekarokra hangszerelt népszerű műveket. A Napkelet asszonya című némafilmhez írt zenéje hozta meg számára a hírnevet a zenei szakmában. Olyan operettek fémjelzik a nevét, mit a Viktória, Hawai rózsája, Bál a Savoyban, vagy a Lila akác című film zenéje. Hamburgban, ahol meghalt, parkot neveztek el róla.
https://www.youtube.com/watch?v=uMkoNpC-zCQ

május 7.

170 éve, 1880. május 7-én New Yorkban született a magyar származású karmester, Seidl Antal. Pesten kezdte tanulmányait, majd két egyetemi év után felvételt nyert a lipcsei konzervatóriumba. 22 évesen már Wagnernek segédkezett a Niebelung gyűrűje tetralógia partitúrájának és szólamainak letisztázásában. 1881-ben Berlinben ő vezényelte az ottani első tetralógiát. Neves Wagner dirigensként 1885. november 11-én debütált a New York-i Metropolitanben, majd nem sokkal ezután ő került a színház élére. 1891-ben elfogadta, majd 7 évig betöltötte a New York-i Filharmónia vezető karmesteri posztját, a zenekar eddigi életében egyedüli magyarként. Koncertdirigensként talán Dvorak IX. szimfóniájának ősbemutatójával vívta ki a leghangosabb sikert. Halála után a Metropolitanben, a Faust templomképének díszletei között több ezres tömeg búcsúztatta.
https://www.youtube.com/watch?v=t1x4IgFp64Q

május 8.

119 éve, 1901. május 8-án született a legnagyobb magyar basszus, Székely Mihály, kétszeres Kossuth-díjas operaénekes. Debütálása után nem sokkal szerződtette az Operaház, amelynek haláláig tagja maradt. 82 szerepet énekelt el. Több éves szerződést kötött vele a Bécsi Operaház és a New York-i Metropolitan is, ahol 40 alkalommal lépett fel. Ránki György a Pomádé király új ruhája címszerepét az ő hangjára komponálta. Utolsó szerepe a “Boccanegra” Fiescója. A szerep első mondata: ” Nagy ősök fényes vára, búcsúzom tőled”, utolsó mondata: “Mondjunk imát a holtért”. A 62 éves művész váratlanul hunyt el néhány nappal később. A kiváló művész tiszteletére emlékplakettet alapítottak, amelyet évente adományoznak az Operaház művészeinek.
https://www.youtube.com/watch?v=c-lyCi20quM

május 9.

280 éve, 1740. május 9-én született az opera buffa egyik legnagyobb mestere, Giovanni Paisiello. Világot járt művészként II. Katalin cárnő udvarában éppúgy megfordult, mint Napóleon udvarában. Vígoperai vénája már 1763-ban, első intermezzojának bemutatásakor nyilvánvalóvá vált. 1775-re Itália egyik vezető komponistájaként tartották számon. Jelentősebb művei: A sevillai borbély, A szép molnárlány. Művészetét teljes mértékben az opera buffai hagyományok ápolásának és irodalmi gazdagodásának szentelte, sajátos színt vitt a vígopera konvencionális világába.
https://www.youtube.com/watch?v=m3GgmX7cVzE

május 10.

177 éve, 1843. május 10-én került sor a Szózat ősbemutatójára a Nemzeti színházban. Vörösmarty Mihály 1836-ban született verse, a Szózat rendkívüli hatást gyakorolt a reformkor lázában élő közönségre. Dallamos nyelvezete oly hangzatos és művészi volt, hogy közvetlenül a megjelenése után foglalkozni kezdtek a megzenésítésével. Az első dalváltozatot is Egressy Béni írta, amelyet Erkel Ferenc vezényletével adtak elő. 4 évvel később született meg az átdolgozott, végleges változat, ami egy pályázati felhívásra készült, és elnyerte a kitűzött pályadíjat. Egressy Béni Szózata hamar nemzeti énekké s a nemzet béke- és harci dalává lett.
https://www.youtube.com/watch?v=vYYRXahBrk4

május 11.

171 éve, 1849. május 11-én halt meg 38 évesen Otto Nikolai német zeneszerző, orgonaművész, karmester, a Bécsi Filharmonikus Zenekar alapítója, a romantikus vígopera műfajának megteremtője. Nikolai rövid élete során több egyházzenei darabot, nyitányt és szimfóniát komponált, de legjelentősebb művei az operák. Életművének legmaradandóbb darabja a Windsori víg nők című vígopera. A darab a romantikus vígopera műfajának előfutára lett. 1842-től I. Ferdinánd császár udvari karnagyaként – főleg Beethoven és Mozart műveiből – filharmonikus hangverseny sorozatokat szervezett, rendezett, ezekkel megteremtette a később Bécsi Filharmonikusok néven híressé vált zenekar szervezeti alapjait.
https://youtu.be/WfU9C28aHyc

május 12.

188 éve, 1832. május 12-én mutatták be először Gaetano Donizetti 2 felvonásos opera buffáját, a Szerelmi bájitalt. Korának egyik legtermékenyebb szerzője volt Donizetti, aki egyéb művei mellett 32 év alatt 74 operát írt. Az 1900-as években a Szerelmi bájital ritkán játszott darab volt, ha olykor mégis felbukkant, azt kizárólag a tenoristának köszönhette. Enrico Caruso vagy Beniamino Gigli is örömmel komédiázott a remek vígoperában. Ha van opera, amin keresztül el lehet kezdeni a műfajjal való barátkozást, akkor a Szerelmi bájital mindenképpen ilyen. Könnyen kezelhető, üdítő cselekmény, végig sziporkázó Donizetti dallamok, melynek ékköve Nemorino méltán híres románca.
https://www.youtube.com/watch?v=fXQPNZJAI1U

május 13.

347 éve, 1673. május 13-án hunyt el Johann Bach, Johann Sebastian Bach nagybátyja. Johann, a Bach család legrégebben élt zeneszerző tagja. Általa alakult meg a család ún. erfurti vonala. Életútját többször megzavarták a harmincéves háború eseményei. Több türingiai városban való tartózkodása után megérkezett Erfurtba, ahol 1634-től a Szt. János templom orgonistája lett. Első felesége és gyermeke halála után újranősült. Második neje segítségével “kinő” a Bach zenész család, hisz fiai kivétel nélkül zenészek lettek. Johann Bachnak köszönhetően Erfurt lett a Bach család “fővárosa”.
https://www.youtube.com/watch?v=VNWzyhCLwWs

május 14.

135 éve, 1885. május 14-én született Otto Klemperer német karmester és zeneszerző, aki 3 évig a budapesti Operaház karmestere is volt. A 20. század egyik legnagyobb karmester-egyéniségének zsenijéről számtalan anekdota és botrány kering. Elsőként megjelenésével hívta fel magára a figyelmet, előszeretettel húzott frakkhoz hosszú szárú gumicsizmát, amit az előadás kezdete előtt a koncertmesterrel húzatott le. Egy Trisztán előadásra utolsó pillanatban, a nézőtér felől érkezve átvetette magát a zenekari árokba és a következő mozdulattal beintett. A botrányok és intrikák a közönséget nem zavarták, az általa vezényelt előadásokra még éjjel is sorban álltak a pénztár előtt. Mint zeneszerző kevéssé ismert, de hat szimfóniát és egy operát is írt.
https://www.youtube.com/watch?v=bAbyGFvg95I

május 15.

122 éve, 1898. május 15-én halt meg Reményi Ede hegedűművész, zeneszerző, a világ öt kontinensén ismert virtuóz, Viktória királynő “udvari virtuóz” címmel kitüntetett hegedűse. Liszt Ferenc írta róla: “..mindenkit gyönyörködtetett és meghódított, úgy a kritikusokat, mint a közönséget…” A szabadságharcban Klapka majd Görgey mellett játékával lelkesítette a tábort. Híres volt a jótékonyságairól, bevételeit gyakran ajánlotta fel ilyen célra. Leghíresebb darabjai, amit minden koncerten kértek tőle, a Repülj fecském és a Rákóczi-induló volt. Arany János verset írt hozzá, életéről több regényt is írtak, Munkácsy megfestette a portréját. Mozgalmas és sikerekben gazdag, szenvedéllyel teli életét méltóképp fejezte be: San Franciscoban adott sikeres koncertje közben érte el a halál.
https://www.youtube.com/watch?v=w3dB3DgHqeY

május 16.

85 éve, 1935. május 16-án az MTA levelező tagjává választották Bartók Bélát, a 20. század világszerte az egyik legismertebb, ha nem a legismertebb magyarját. 1935-ben az Akadémia Nyelv- és Széptudományi Osztálya ajánlotta Bartókot levelező tagnak, “a magyar népdal- és népzenekincs feltárásában és rendszerezésében” végzett tudományos munkájáért. Székfoglaló előadásának témáját nem a népzenetudományból választotta, hanem “Liszt Ferenc” címen adott elő. Elsősorban zeneszerzőnek tartotta magát: ebből a szempontból értekezett legnagyobb magyar elődjének életművéről nagy empátiával, de szigorú kritikával. Székfoglalója estéjén, éppen Liszt Haláltáncát zongorázta az Operaházban.
https://www.youtube.com/watch?v=JQBAdeMhuI8

május 17.

154 éve, 1866. május 17-én született Erik Satie francia zeneszerző, zongorista. Bohém, különc és csodabogár, aki írónak, és rajzolónak sem volt utolsó, a 20. század avantgárd mozgalmainak előfutára. Műveinek tolmácsolása elmélyültséget és rugalmas látásmódot kíván. Hóbortos művész volt, kabarékban zongorázó finom zeneszerző. A Satie életmű, egy elvarázsolt kastély, amelyet olyannak lehet elképzelni, mintha Örkény István az egyperces novellái mellé hasonló stílusú zenét is írt volna. Zongoradarabokat életének minden periódusában írt. Pages mystiques című darabjában egy részletet 840-szer kell egymás után elismételni. Előadása 1963-ban 18 óra 40 percig tartott, 10 egymást váltó zongorista közreműködésével.
https://www.youtube.com/watch?v=_fuIMye31Gw

május 18.

109 éve, 1911. május 18-án érte a halál Gustav Mahlert, a késő romantikus zene utolsó nagy mesterét. Nevéhez kapcsolódik a budapesti Operaház első “aranykora”. 1888-tól felpezsdítette a magyar főváros zenei életét, ő tűzte először műsorra Wagner Ringjének első két darabját, és itt mutatta be saját első szimfóniáját is. Leghíresebb műve a VIII. szimfónia, amelynek bemutatóján 858 énekes és 171 zenész működött közre, ezért is emlegetik Ezrek szimfóniája néven. Dalciklusai közül meg kell említeni az Egy vándorlegény dalai, és A fiú csodakürtje darabjait. Ez utóbbit nagy sikerrel játszotta zenekarunk 2019. októberében, Pasztircsák Polina közreműködésével.
https://www.youtube.com/watch?v=cQFjDBFXN58&t=1269s

május 19.

159 éve, 1861. május 19-én született a legendás ausztrál szoprán opera-énekesnő, Nellie Melba, kora leghíresebb művésze. Az operadíva megkérdőjelezhetetlen státusát egy elmenekült feleség, gyermekét elhanyagoló anya, és laza erkölcsű nő hírneve is színesíti. Első sikereit Sydneyben aratta, majd Londonban és Brüsszelben mutatkozott be. Hamarosan világhírű lett és a legjelentősebb operaszínpadokon lépett fel. A Covent Gardenban egyedül neki volt állandó öltözője. Melba volt az első ausztrál, aki megjelent a Time magazin címlapján 1927-ben, és ő volt az, aki akkora sztár lett hazájában, hogy a 100 dolláros bankóra nyomtatták a képmását. Egy híres francia séf az ő tiszteletére alkotta a világ 100 leghíresebb édessége között számon tartott Péche Melba fagylaltkülönlegességet.
https://www.youtube.com/watch?v=JG4Ju15ANR0

május 20.

124 éve, 1896. május 20-án halt meg Clara Schumann, német zongoraművésznő, komponista, Robert Schumann felesége. Regénybe illően izgalmas életútjáról film is készült Clara címmel. Apja irányításával kezdett zongorázni, 7 évesen volt első nyilvános fellépése, 18 évesen a kontinens egyik legtehetségesebb zongoravirtuózaként tartották számon. 1830-tól rendszeresen komponált is, főleg zongora- és kamaraműveket. Clara, férje műveinek kiváló és odaadó tolmácsolója lett élete végéig és nagy sikereket ért el, Európa számos országában hangversenyezett, többször hazánkban is. Kiváló memóriával rendelkezett, fejből adta elő a műveket, ami ellenkezett a kor divatjával és megrögzött szokásaival. Művészete és zenei üzenete felejthetetlen értéket képvisel az utókor számára.
https://www.youtube.com/watch?v=WqhoAN0FLHo

május 21.

87 éve, 1933. május 21-én született a legendás francia trombitavirtuóz, Maurice André. Apja nyomdokait követve trombitálni tanult, majd 14 évesen vájárnak állt. Bár zenei fejlődése bámulatos volt, de csak 18 évesen kerülhetett a párizsi Conservatoireba a szegény vájárfiú. Sorra nyerte a zenei versenyeket, 30 évesen megkezdte szóló karrierjét. A 80-as években a francia televíziók sztárja lett, hatalmas népszerűségre tett szert barokk, illetve pikolótrombitán előadott repertoárjával. Egyedülálló játéka új iskolát teremtett és a trombitát a legnépszerűbb szólóhangszerek közé emelte. Számtalan művet írt át trombitára, 270 lemezt adott ki, világszerte 2700 koncertet adott. 2004 óta visszavonultan élt, és minden idejét másik szenvedélyének, a faszobrászatnak szentelte. Rendszeres vendég volt Magyarországon, Mádl Ferenc, akkori államfő előterjesztése révén kitüntették Budapesten.
https://www.youtube.com/watch?v=IIX_XVji9UA

május 22.

28 éve, 1992. május 22-én halt meg Ránki György, Kossuth-díjas zeneszerző. Kodálytól tanult zeneszerzést, majd népzenei tanulmányokat folytatott. Sokoldalú zeneszerző, aki nem tett különbséget műfajok között. Nézete szerint minden műfajban lehet értékeset és értéktelent alkotni: írt operát, musicalt, balettet, filmzenét, zenekari és kamarazenei műveket, dalokat. Legnagyobb szakmai elismerését a Pomádé király új ruhája című operája jelentette. Kivételes ábrázolókészsége, valamint a groteszkhez, az ironikushoz vagy éppen az egzotikushoz való különleges érzéke korának egyik legkiemelkedőbb színpadi szerzőjévé tette. Munkásságát számtalan kitüntetéssel ismerték el, halála előtt 3 nappal kapta meg a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét.
https://www.youtube.com/watch?v=NwxouXPiSms

május 23.

33 éve, 1987. május 23-án a Magyar Rádió 3. műsora felvette a Bartók Rádió nevet. 1960-ban indult kísérleti adásként este 6-tól késő estig. 1973-ban saját napi programmal 3. műsor néven vált önállóvá. A Bartók Rádió, a klasszikus zene rádiója, az internet segítségével a világ bármely pontján hallgatható. 2007-ben arculatváltáson ment keresztül. Az országos adó küldetésének tartja, hogy minél szélesebb körben népszerűsítse a klasszikus zenét. A változatos zenei program mellett magazinműsorokkal, koncertfelvételekkel valamint jazz-összeállításokkal jelentkezik. Szlogenjük: “Több, mint klasszikus” Zenekarunk trombitaművésze, Ottmár Dávid, a Bartók Rádió szerkesztő-műsorvezetője is.
https://www.youtube.com/watch?v=Oyj3HfG2J6I

május 24.

102 éve, 1918. május 24-én mutatták be a Magyar Királyi Operaházban Bartók egyetlen, A kékszakállú herceg vára című operáját. Bartók 1911-ben komponálta művét, Balázs Béla misztériumjátékának szövegére, amely szövegkönyvet a szerző először Kodálynak ajánlott fel. Végül Bartók fantáziáját indította be hamarabb, aki még nem heverte ki, hogy Geyer Stefi hegedűművésznő kikosarazta. A bemutatóra csak 7 évvel később kerülhetett sor, mivel előadhatatlanságra hivatkozva először visszautasították. 8 előadás után ugyan levették a műsorról, de 1936-tól újra játszották nagy sikerrel, s az opera elindult a nemzetközi hírnév felé. Az operát az elmúlt 100 évben többféle felfogásban játszották. Számos különleges feldolgozása is volt: pl. 1995-ben Pécsett balettel kombinálva adták elő vagy 2011-ben az operatörténet első, háromdimenziós rendezésében vitték színre az Operában.
https://www.youtube.com/watch?v=Tllv7GMJuAk

május 25.

151 éve, 1869. május 25-én Mozart: Don Giovanni című operájával nyitotta meg először kapuit a Bécsi Állami Operaház, a Staatsoper, a világ egyik legjelentősebb operaháza, ahol a legmagasabb színvonalú előadásokat élvezheti a mintegy 2200 főnyi közönség. Bécs a zene városa, az operaház pedig a város panteonja, a bécsi identitás fellegvára. Az igazgatói székben mindig jelentős személyiségek foglaltak helyet, mint Mahler, Richard Strauss, Karajan vagy Abbado. Az épület tetején kialakított gyermekopera-sátorban népszerű operák gyerekeknek készült feldolgozása látható. A Staatsoper honlapján a mai napon online megnézhetik a Don Giovanni 2017. januárjában játszott, Fischer Ádám által vezényelt előadását.
https://www.youtube.com/watch?v=Hk36X_8jKnc

május 26.

132 éve, 1888. május 26-án született Bor Dezső karmester, a Székesfővárosi Zenekar alapító karnagya, amely zenekar a Nemzeti Filharmonikusok, korábban Magyar Állami Hangversenyzenekar jogelődje volt. Tisztviselői pályafutásával párhuzamosan fejtette ki zenei tevékenységét. 1922-ben kezdte megszervezni a Székesfővárosi Szimfonikus zenekart, a komoly zenét igényes módon művelő fővárosi alkalmazottakból. Ez volt az első szimfonikus zenekar, amelynek koncertjét már 10 nappal, a Magyar Rádió működésének megkezdése után közvetítette a Rádió. A csendes, halk szavú irányító karmester egész életét az igazi népművelésnek szentelte. Eljárt az összes fórumra, magyarázott és érvelt, bizonygatott, ecsetelte az akkor még szegényes fővárosi népművelés kiszélesedési lehetőségeinek fontosságát. A zenekar következő másfél évtizedében több, mint 1000 koncertet vezényelt. 1939-ben egyesítették az Állami Hangverseny zenekarral, hivatásossá váltak. Ezt követően is vezényelte néhányszor a zenekart, többek közt a 25 éves jubileumi koncertet is. Nyugalomba vonulása után Kenesei Sándorral megírta a Székesfővárosi Zenekar és az Állami Hangversenyzenekar 1923 és 1963 közötti történetét, ami kéziratban maradt fenn a Zenetudományi Intézet Könyvtárában.
https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=9956

május 27.

180 éve, 1840. május 27-én halt meg Nizzában Niccoló Paganini hegedűművész, zeneszerző, a történelem első szupersztárja, az “ördög hegedűse”. Szerencséje volt, hogy nem a középkorban élt, mert akkor biztosan megégették volna máglyán boszorkányságért, nem evilági hangszertudásáért. Hamar elismert lett hazájában és Európában is, rajongott érte a publikum. A művész rá is szolgált a csodálatra, hisz egyik koncertről a másikra utazott, közben komponált, jótékonykodott, ha úgy adódott beugrott vezényelni egy-egy operaelőadásra is. Nemcsak magát, hanem a zenekarát is megdolgoztatta, hisz szokása volt fél hanggal feljebb hangolni hangszerét, ezzel transzponálásra kényszerítve őket. Virtuóz hegedű- és kamaradarabjait a mai napig imádja a közönség, de művész legyen a talpán, aki ezeket olyan kiválóan el tudja játszani, mint ő. Ahogyan élete, úgy halála is botrányosra sikeredett. Nizza püspöke nem engedte megszentelt földbe temetni kicsapongó életvitele miatt, ezért a testét bebalzsamozva sokáig a kórházban tárolták és csak 3 évvel később került ideiglenes sírba, majd 2 évre rá végső nyughelyére.

május 28.

215 éve, 1805. május 28-án halt meg Luigi Rodolfo Boccherini, az olasz preklasszicista és klasszicista korszak zeneszerzője, virtuóz csellistája. Boccherini életében több száz művet komponált, nagyban hozzájárult a vonósnégyes zenei műfajának fejlődéséhez és az ő nevéhez köthető a két gordonkával játszó vonósötös, zongoraötös is. Volt a madridi udvar, majd II. Frigyes porosz király udvari zeneszerzője is. Zenéjét a rokokó korszak gáláns stílusára jellemző kecses, kifinomult dallamosság, könnyed, derűs játékosság hatja át, nélkülözi azonban az érzések mélységét.  
https://www.youtube.com/watch?v=IUSnRLPbZGk  

május 29.

110 éve, 1910. május 29-én halt meg Milij Alekszejevics Balakirev orosz zeneszerző, zongorista, karmester, az Ötök tagja. Pénzügyi problémák miatt zenét szervezett formában nem nagyon tanult, autodidakta volt. Tehetsége nem sokáig maradt rejtve és Glinkával való találkozása végleg a zenei pálya felé fordította. Első zenei bemutatkozása 19 évesen volt, amikor saját, első zongoraversenyének egyik tételét játszotta. Leghíresebb műve egy zongorafantázia, Islamey címmel, amely hírhedtté vált a zongoristák között, szinte megoldhatatlan technikai problémái miatt. Az “orosz ötök” csoportja Balakirev kezdeményezésére kezdett alakulni 1856-ban, melynek tagjai rajta kívül: Muszorgszkij, Rimszkij Korszakov, Borogyin, Kjui. Balakirev jelentősége leginkább abban rejlik, hogy kérlelhetetlen akaraterejével előre vitte az orosz zene fejlődését, ezzel teret adva kortársai érvényesülésének. 
https://www.youtube.com/watch?v=53KumVydfM4

május 30.

127 éve, 1893. május 30-án született Arányi Jelly magyar hegedűművésznő, Bartók és Ravel kedvenc hegedűse. Családjában több híres művész is volt, nagybátyja Joachim József, világhírű hegedűművész. Hubay Jenő osztályában végzett, és Európa-szerte adott koncertjeivel hamar világhírre tett szert. Többször játszott együtt Bartók Bélával, aki neki és nővérének írta mindkét hegedű-zongora szonátáját. Ravel neki ajánlotta Tzigane című népszerű darabját. Klasszikus és kortárs műveket egyaránt játszott, szenvedélyes, lendületes játékáról volt híres. 
https://www.youtube.com/watch?v=Y0POrTYPT80

május 31.

211 éve, 1809. május 31-én hunyt el Franz Joseph Haydn osztrák zeneszerző, a bécsi klasszicizmus első nagy mestere. Nevéhez kötődik a klasszikus szimfónia és vonósnégyes négytételes műformájának kialakítása. Haydn és Eszterháza (Fertőd), két elválaszthatatlan név az európai zenetörténetben. A zeneszerző aktív korszakának mintegy a felében itt lakott, és alkotott. Vonósnégyesei nagy részét és több, mint ötven szimfóniáját a ma is álló Muzsika-házban komponálta, s ezek a művek Esterházy Fényes Miklós kastélyának pompás zenetermében csendültek fel először. A zseniális művész és a főúri udvar közötti kapcsolat egyedülálló a zenetörténetben, hisz nem volt még egy olyan, aki ilyen hosszan élt és alkotott egyetlen kastélyban. A zeneirodalom egyik legtermékenyebb alkotójaként tartják számon, Ő volt az első, aki all’ ongharese feliratú darabjaiban bemutatta a magyaros zenét a világnak. 
https://www.youtube.com/watch?v=OitPLIowJ70  

Hivatalos tájékoztató

PartiTúra Ifjúsági Hangversenysorozat 2019/2020

Videók