Az Alba Regia zenekar továbbra is kiváló formában van

Hatalmas sikert aratott a minap az Alba Regia Szimfonikus Zenekar hangversenye a Farkas Ferenc bérlet­sorozatban.

 
A második est különleges műsorral és egy kivételes vendégművésszel várta a zenebarátokat. Nyitószámként a kortárs komolyzene meghatározó alkotóegyénisége, Eötvös Péter The Gliding of the Eagle in the Skies (A sas siklása az égen) című zenekari műve csendült fel, melyet Ravel G-dúr zongoraversenye követett Ránki Dezső előadásában. A koncert második félidejében Bizet–Scsedrin Carmen-szvitjét hallhattuk. Az est dirigense Dubóczky Gergely volt.

Eötvös Péter 2011-ben, a baszk Euskadiko Orkestra Sinfonikoa harmincéves jubileumára komponálta darabját. „Keveset tudtam addig a baszk zenéről – írta –, szerencsére megtaláltam és meghallgattam egy sor rendkívüli, szöveg nélkül énekelt dalt Ximun Haran gyűjteményéből. Az egyik különösen magával ragadott: egy sas jelent meg a képzeletemben, amely szárnyaival hasítja az eget, a szél hátán megy a végtelenben – a tökéletes szabadság érzését keltve.” A kompozíció méltó e szép programhoz: a karmesterként is világhírnévnek örvendő Eötvös óriási szakmai tudással megírt, ragyogóan hangszerelt, a fuvoláknak, a szólóhegedűnek és a szólócsellónak látványos szólóállásokat juttató partitúrát alkotott.

A nyitószámként felcsendülő műben fontos szerepet kaptak
az ütősök Fotó: Nagy Norbert

A műben fontos szerepet kaptak az ütősök, mindenekelőtt két cajon (doboz formájú ütőhangszer), melyek hol halkabb, hol erőteljesebb anyagai érdekesen ellenpontozták az együttes más szólamcsoportjaiban felhangzó, szélesen ívelő melódiákat.

Lassú és méltóságteljes tánc hatását keltve

Már az első számban feltűnt, a Ravel-műben pedig bizonysággá vált, hogy az Alba Regia Szimfonikus Zenekar továbbra is kiváló formában van: a zongoraverseny ritmikai szempontból rendkívül kényes kíséretét nagy biztonsággal, a fináléban egyenesen ragyogóan látták el. A muzsikusok számára persze nyilván inspiráló volt a szólista, Ránki Dezső nagyszerű zongorajátéka, aki briliáns technikával, nemes eleganciával játszotta a magánszólamot. Érdekes volt, hogy a jazzáthallásokban gazdag lassú tételt milyen visszafogottan szólaltatta meg a művész, kevéssé az érzelmekre hatóan, inkább lassú és méltóságteljes tánc hatását keltve. A világszínvonalú interpretációt nagy ovációval fogadta a közönség. Rogyion Scsedrin 1967-ben készült Carmen-szvitje eredetileg balettzene, amelyet feleségének, minden idő egyik legnagyobb balerinájának, Maja Pliszeckajának szánt a komponista. A darab az első pillanatban talán meghökkentette az operát jól ismerő zenebarátokat, mivel a zeneszerző vonószenekarra és ütőhangszerekre ültette át a jól ismert melódiákat: az Alba Regia Szimfonikus Zenekar vonósegyüttese és a Horváth Gábor által vezetett öttagú ütőegyüttes azonban meggyőzően érvelt a különleges átdolgozás mellett.

Az est első felében szerzett pozitív benyomásainkat a második részben hallottak csak tovább erősítették: magvas, erőteljes, színekben gazdag hangzásképben gyönyörködhettünk, a gyors tételekben olykor egyenesen csillogó virtuozitással játszott az együttes Dubóczky Gergely határozott, inspirált vezetésével. A terjedelmes kompozíció második részében figyelhettünk csak fel egy-egy, mindenekelőtt a fáradtság számlájára írható hibára, rossz időben történt belépésre, kisebb zavarokra. Ha ezek nem lettek volna, megkockáztatom: mintha hanglemezt hallgattunk volna. A közönség mindazonáltal így is remekül szórakozott: hatalmas vastaps és bravókiáltások köszöntötték a zenekart és dirigensét.

 

forrás: www.feol.hu szöveg: Szabó Balázs

Hivatalos tájékoztató

PartiTúra Ifjúsági Hangversenysorozat 2019/2020

Videók